Erdélyben fennmaradt temetési szertartások fontos kellékei a halotti ravatali terítők, amelyek a magasra vetet ágy vagy a ravatali asztal leterítésére szolgátak. A gyászos abroszok általában kék és fekete mintázatúak, gyapjú és gyapot alap-anyagból, három vagy négy nyüstben…

 Voltam a könyvek éjszakáján. És megvettem, többek között, Tóth Vilmos Síremlékművészet című könyvét. A budapesti síremlékművészetről ír, főleg a XIX. és XX. századból, ugyanis azt mondja, hogy ekkor teljesedett ki a temetői szobrászat. Úgyhogy pár bejegyzést…

Gondoltam, nem árt, elvégre, mégis csak egy temetőblog:   Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isá, por ës homou fogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttå valá neki påråadicsumot házoá. Ës mënd pårådicsumben valou…

 …avagy magyar temetést parodizáló népjátékok. Ezekben ugyanis egy álhalottat, búcsúztatnak és temetnek el méghozzá temetkezési szertartást parodizálva. Az álhalott lehet egy ember, egy bábú, de akár egy döglött állat is.  A játékok egyes motívumai, alakjai…

Az, hogy őseink, már a kereszténység elött is a földbe temették halottaikat, nagyon jól jött a kereszténységnek is. Vallási nyomásra, a halottakat, a templomok mellé kezdték el temetni, amit később Szent László törvénnyel elő is írt. Talajvíz, áradások miatt ősi…

 A magyar kultúra fantasztikus. Tudom, hogy most az a divat, hogy földig pocskondiázzuk magunkat, de én azt mondom, hogy a magyar kultúra fantasztikus. Itt van például a temető szavunk, ami a töm igéből származik. Úgy néz ki ugyanis, hogy a magyarok, már a honfoglalás…

A hagyományos népi temekezési szokásaink egyik legfőbb tárgyi kelléke a fejfa. És bár Erdélyben emelkedett a legmagasabb művészi tökélyre, Magyarország nagyrészén megtalálható. A „fejfa”, „főtöl való fa”, „gombfa” a magyarságnál…