Hát gondoltam, hogy jöhet egy kis római temetkezési szokás. A rómaiak halottaikat főként elhamvasztották, a késő római korban azonban a csontvázas temetkezés is elterjedt. A temetők elsősorban a városokból, településekből kivezető utak mentén helyezkedtek el, a sírok…

Csak szólok, hogy holnap a Csend napja a Kerepesi temetőben :) Itt a program: Időpont: 2009. június 14. vasárnap 10.00-20.00 Helyszín: Fiumei úti Sírkert (VIII. Fiumei út 16.) 10.00 -17 óra között  kultúrtörténeti körutak idegenvezetéssel, a…

A Kerepesi úti temetőben a XIX. század végére megnőtt az emocionálisan latin, főként az itáliai temetkezési kultúra hatása, elsősorban a neoreneszánsz és neobarokk divatja, valamint a költségesebb síremlékek állítására való lehetőségrévén. Ennek nyomán a legfontosabb…

Amúgy ma van Lechner Ödön építész halálának a 95. évfordulója. Sírja a Kerepesi temetőben található. Ismertebb építészeti alkotásai: Kecskeméti városháza (1892 – 94), Iparművészeti Múzeum (1891 – 96), Kőbányai plébániatemplom (1894 – 96), Földtani…

Erdélyben fennmaradt temetési szertartások fontos kellékei a halotti ravatali terítők, amelyek a magasra vetet ágy vagy a ravatali asztal leterítésére szolgátak. A gyászos abroszok általában kék és fekete mintázatúak, gyapjú és gyapot alap-anyagból, három vagy négy nyüstben…

 Voltam a könyvek éjszakáján. És megvettem, többek között, Tóth Vilmos Síremlékművészet című könyvét. A budapesti síremlékművészetről ír, főleg a XIX. és XX. századból, ugyanis azt mondja, hogy ekkor teljesedett ki a temetői szobrászat. Úgyhogy pár bejegyzést…

1932-ben Kissházy József közreadta Nevetős fejfák című művét, tele a temető humorával, tréfás sírfeliratokkal, melyeket annak idején 30 krajcárért írt. Üzenetek, méghozzá egész poénosak, az elhunyttól az élőknek. Szólnak a halott életkoráról, halálának idejéről és…