A tanú

2009.04.08. 03:05

És íme az első halálhirdetés.

 

Bacsó Péter 82 évesen, 2009 március 11-én halt meg. Április 2-án, csütörtökön búcsúztak el tőle a Farkasréti temetőben. Erről bővebben egy jelenlévő ismerősöm:

  Kész a leltár…

 Nem tudom miért, de időnként érdemes elmenni egy temetésre, legyen szó egy ismeretlenről, vagy akár egy híres emberről.

Ma elmentem a háború utáni magyar filmtörténet egyik klasszikusának, Bacsó Péternek a temetésére.

81 éves volt, januárban kapta meg a Filmszemle életműdíját, amikor átvette az elismerést csodálkoztam is egy kicsit, miért csak most.

 Felsorolni sem lehet, mennyien jöttek el: Sándor Pál, Grünwalsky, Szomjas György, Kende János, András Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, Ragályi Elemér, Mészáros Márta, Szacsvay László, Juhász Ferenc, Békesi László, Csehák Judit, Méray Tibor, Konrád György…

 

Már a temetésre menet gondolkodtam el azon, hogy én mit is tudok róla, az alkotásairól.

 Azt tudtam, hogy Palotai Boris fia volt, azt is tudtam, hogy elég fiatalon bekerült a magyar film világába. Volt forgatókönyvíró, volt dramaturg, végül filmrendező lett, közben vezette az egyik magyar játékfilm stúdiót. Ha jól tudom, az egyik első filmje volt a Szerelmes biciklisták (láttam).

 Filmrendezőként mégis egyetlen filmje van, amiről az egész ország beszél, annak megszületése óta. Ez pedig a Tanú. Emlékszem rá, úgy 14-15 éves lehettem, amikor először láttam, 1984 környékén. Akkor – legalábbis számomra – egyértelmű volt, hogy az a rendszer, amiben élek, az megmarad a maga minden bajával és bájával. Ennek a rendszernek az elődjét mutatta be ez a mozi a maga minden bajával és bájával. A történelem iránt érdeklődő kamaszként, kis híján bepisiltem a nevetéstől, amikor először láttam.

Azt hiszem ez a mozi az egyik legkeleteurópaibb alkotása magyar filmtörténelemnek.

A temetésen az volt a legszebb, hogy az emlékezők is erről beszéltek. Régi közeli munkatársa Andor Tamás operatőr, aki a stábfotók hangulatát idézte meg. Hiller István kultuszminiszter a Filmszemlén hallott Bacsó beszédről beszélt, hogy a nagy rendező sajnálta, hogy szomorú filmeket készített. Horváth Csaba a főváros helyettes vezetőjeként egy – korából adódóan – egy másik Bacsóról beszélt. Végül Báron György filmkritikus búcsúzott el a régi baráttól. A temetés elején Rudolf Péter szavalta el a Kész a leltár című verset, a végén Cserhalmi György mondta el Babits Mihály Ősz és tavasz között című versét.

Bacsó Péternél is elkészült a leltár, édesanyjától nem messzire helyezték végső nyugalomra április 2-án.

Szép idő volt, Bacsó Péter is élvezte volna napsütést.

 

 

Szerző: atoganabra

1 komment

Címkék: temetés

A bejegyzés trackback címe:

https://elysium.blog.hu/api/trackback/id/tr951053064

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsolt520 (Kovács Zsotza Zsolt) · http://zsotza.blogspot.com 2011.01.13. 13:29:37

Köszi az emlékezést....ha csak "A Tanú" című filmet készítette volna el Bacsó Péter,már akkor is megérte,hogy a filmes pályát választotta!